2012. május 6., vasárnap

kitartani

Ez a jelszó, különösképpen a következő héten. (és persze még utána, de most szépen csak sorban...:P )
Ez a félév egy kissé zavaros lett, a mi hibánkon kívül. Hirtelen jött változások a vizsgákkal kapcsolatban, gyors beadandók, stb. Éppen mondtam is, hogy emberileg nézve ez a vizsgaidőszak nem éppen teljesíthető így. De milyen jó, hogy nem magamra kell néznem, hanem van Akire nézhetek. :)
Rengeteget kell tanulnom, amit már el is kezdtem, de jelenleg nem látom az alagút végét...
Van egy rossz szokásom: a halogatás. Ez nekem minden nap harc. Nagyon kemény harc. Kérlek, ha eszetekbe jutok, imádkozzatok értem, hogy képes legyek elvégezni a minden napra kitűzött feladatomat. Nem lesz könnyű ez az egy hónap, de hiszem, hogy Isten nem véletlen tervezte így. Sokat tanulok belőle, az biztos.
Legyen áldott hetetek!
Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt, és Isten békessége,  mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Filippi 4:6-7

2012. április 25., szerda

Amikor Isten írja a forgatókönyvet

Ez volt az ifi konferenciánk alcíme. Nem sok előadáson tudtam bent lenni, de azt hiszem most sokszor eszembe jut ez az egy mondat. Amikor Isten írja a forgatókönyvet.
Szeretek tervezni. Előre tervezni. És mostanában tanulom, milyen az, amikor valami keresztül húzza a terveimet. Tudom, hogy Isten tanít engem ezek által, de néha azért nagyon-nagyon nem könnyű. Kilépni a biztonságosból a bizonytalanba.
És akkor ilyenkor eszembe jut a bemerítésemre kapott igeversem.
"Mert csak én tudom mi a tervem veletek..."
Gondolom, nem csak én vagyok így ezzel. Bízzátok ti is Istenre minden dolgotokat. Akkor még a váratlan helyzetek is könnyebben kezelhetők lesznek. :) Minden nap egy újabb lehetőség erre... Legalábbis én így tapasztalom.

2012. április 10., kedd

mai tanulság

Amikor Isten írja a forgatókönyvet...
Ez az idei békési konferencia címe. Sok sok fiatalt várunk, már az előkészületeket is nagyon élvezzük. :)
És az az érdekes, hogy mostanában én is ezt élem...hogy újra és újra meglepődök azon, hogy Istennek milyen forgatókönyve van az én életemre.
Sokszor elképzelem, milyen is lesz egy-egy napom. Aztán egyszer csak másképpen alakulnak a dolgok.
Így volt ez ma is. Legszívesebben beteget jelentettem volna. Egész napos gyakorlat várt.
Reggel mentem. Fél 8ra. Ellátogattunk a Vígszínházba, körbejártuk, felmehettünk a színpadra, énekeltünk is. Kíváncsi voltam, milyen lehet a Petős gyerekekkel babakocsival-gyalog közlekedni busszal, villamossal. Szuper volt. :D
Rendkívül fáradtak voltunk utána, és még nem volt vége a napnak. Ebéd. És amíg a gyerekek aludtak, készültem a délutáni mozgásfejlesztő foglalkozásra, amit ma nekem kellett tartani. Féltem tőle. Ez volt az utolsó lehetőségem a jövő hét keddi vizsga előtt.
Sok minden nem úgy alakult a foglalkozás alatt, mint ahogy azt elterveztem...(és itt jön Isten forgatókönyve)
De a gyerekek ott maradtak a helyükön, többnyire (!! és ez már jónak számít :D ) csinálták a feladatokat és figyeltek rám. Olyan aranyosak. :)
A gyakorlatvezetőm nézte végig, és este értékelt. Ettől tartottam. Kritikus, de jószívű. :) És Isten annyira tudta, hogy nekem most nem kemény kritikára van szükségem, hanem bátorításra. És megkaptam. Jó tanácsokat kaptam, és még dicséretet is. Hála volt a szívemben. Jobb az, sokkal jobb, amikor Isten írja a forgatókönyvet. :)

2012. február 15., szerda

a legjobb döntés

Az elmúlt hetekben úgy éreztem, hogy nagyon gyorsan történnek az események. Döntéseket kell hozni, vállalni kell az azzal járó következményeket, kockázatot. Isten nagyon tanít engem ezek által. Van olyan, amikor nem tűnik olyan nehéznek, és van amikor kifejezetten az.
De nincs annál jobb, mint amikor egyértelműen látszik Isten vezetése. Mint például ma este. Mai Ige olvasása közben, éppen elalvás előtt. :)

„Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád” (Jób 22:21 Károli)
A makacs kísértéseket és nyomasztó problémákat legyőzi Krisztus, abban a pillanatban, amikor megadjuk magunkat neki. Amikor Józsué Jerikó falai alá érkezett, Istennel találkozott, leborult és dicsőítette őt, feladta saját terveit, és ezt mondta: „Mit akar mondani szolgájának az én Uram?” (Józsué 5:14) Józsué megadása látványos győzelemhez vezetett.
A győzelmet a megadás hozza el! A megadástól nem gyengék, hanem erősek leszünk.
Végül mindenki megadja magát valaminek. Ha nem Istennek, akkor megadjuk magunkat mások véleményének és elvárásainak, a pénznek, a keserűségnek és haragnak, a félelemnek, vágyainknak vagy az énünknek. Szabadon megválaszthatjuk, hogy minek adjuk meg magunkat, de nem szabadulhatunk e döntésünk következményeitől.

Ez az...sokszor az a bajom, hogy ha elengedem a saját terveimet, akaratomat, akkor úgy érzem, kicsúszik minden az irányításom alól. Pedig az irányítás nem is az én feladatom. Isten itt van, és mutatja az utat. Csak a saját dolgaim annyira hangosak, hogy nem hallom tőlük az Igazi navigációt. Milyen jó, hogy Isten még a legfáradtabb estén is szól. :)

2012. január 25., szerda

Öröm

Ez az ének jutott eszembe (a kép is ehhez kapcsolódik).
Az Úr örömmel tölti be a szívemet, az Ő öröme az én erőm.
Szívem ujjong örömében, és dicséretét zengem, az Úr örömöt ad nekem.

Ma reggel sikeresen befejeztem a 3. vizsgaidőszakomat. :) Még nem fogtam fel igazán.
Isten meghallgatta az imádságomat, és a tanárnő, aki korábban megbuktatott, ma szokatlanul jókedvűen jött vizsgáztatni. Tényleg nem jellemző rá. De ma...valahogy Isten vidámságot adott neki. :D Sikerült ugyanazt a tételt húznom, ami a múltkor kevés volt neki, hát most volt lehetőségem a javításra...Isten olyan békességet adott, hogy az izgalom eltűnt, jöhettek a megtanult gondolatok.
Különösen jó volt megtapasztalni ebben a hónapban az összefogást az ifiben. Ritkán voltam itthon, de az internet segítségével (erre tényleg nagyon jó! :) ) mindig tudtunk egymás vizsgáiról, feladatairól. Hálás vagyok értük, a sok bátorításért!

Akiknek még hátra van néhány megpróbáltatás, legyen ez az igevers bátorítás:

Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, Uram, támogatott engem. Ha megtelik a szívem aggodalommal, vigasztalásod felüdíti lelkem.
Zsoltárok 94:18-19

Én is imádkozom értetek, kedves vizsgázók (Hanni, Júlia, Kriszta, Andi, és a többiek) ! :)

2012. január 19., csütörtök

Dicsérem Istent, mert


minden nap kimutatja szeretetét.
Most, ahogy olvastam a Bibliát, megtaláltam azt a képeslapot, amit Gyergyóban kaptam a nyáron.
"A tegnap elmúlt. A holnap még nincs itt. Ma segít az Úr!"
Hálás vagyok ezért. Sok a tanulnivaló (még 3 vizsga), de sok a bátorítás is. :)
Hátha ez most Nektek is az!

2012. január 12., csütörtök

nosztalgia


Ezt a zenét hallgatom most sokat. Nagyon tetszik, és eszembe jutott róla a szalagavatónk. Már 2 éve volt! Szép emlék a keringő Bálinttal :) (ott felülről az első páros vagyunk, csak úgy pörgetett.....:) )Azóta eltelt egy kis idő. Gyorsan. :)
Hálás vagyok Istennek az elmúlt 2 évért!