Nem semmi célt tűztem ki magamnak erre a félévre:
egy félévi 4es matekból:)
Van még pár napom, úgy tudom jövő hét péntek a félév.
Nos, nem sokan tudjátok, de a matek egy olyan tantárgy, amivel soha nem voltam jóban:D
Év elején írtunk egy dolgozatot azokból a feladatokból, amiket nyáron kellett megcsinálni. Nagyon ciki, de 2es lett.
Nem rossz, ugye? Soha nem álltam vmi fényesen matekból, de 2essel indítani az évet...ez azért nekem is ijesztő volt.
Aztán végzősök lévén kezdtük írni a 2-3 pontos dogákat, amik elvileg a legkönnyebb részei az érettséginek...:D
Annyira "könnyű" volt, hogy rögtön egy 3ast kaptam az elsőre.
Nem semmi, már 2.5 (!) voltam matekból.
Sztem ez volt életem legrosszabb eredménye ebből a tantárgyból.
De nem adtam fel:)
Apa folyamatos biztatására, majd picivel később már saját kedvtelésből (ami nálam nem kis dolog:D) elkezdtem gyakorolni.
Először nagyon nem ment, de egyre jobban belejöttem, és lássatok csodát (mert ez tényleg az),
azóta írtam egy 5öst, és 2 4est!!!
Tehát ha jól számolom, akkor már 3.6 vagyok matekból:D
----> van esélyem a 4esre! :D
Ennél nagyobb fejlődésre már régen volt példa az én esetemben.
Lehet, hogy most azon gondolkoztok, hogy miért írtam ezt le...:)
Csupán azért, hogy lássátok ez által is, hogy kellő kitartással mi mindenre képesek lehetünk Isten segítségével (mert hogy arra is nagy szükségünk van:)).
Ez az ige bátorított talán a legtöbbször:
"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít." :D
3 megjegyzés:
hajrá:)
ugyes vagy Lau! en amugy tudtam hogy nem a te tantargyad a matek ahogy nekem se...szerinted en mert mentem zenere?:D
jól tetted Zizi:)
köszi mindenkinek a bátorítást:)
Megjegyzés küldése